GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00183

Utolsó frissítés: 2023 február 21.

Kedvezményezett neve: BIO-FUNGI Termelő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

A fejlesztés tárgya, célja: A gombatermesztési hulladék rovarlárvákkal történő újrahasznosításának kutatás-fejlesztése

Projektazonosító: GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00183

Projekt címe: A gombatermesztési hulladék rovarlárvákkal történő újrahasznosításának kutatás-fejlesztése

A szerződött támogatás összege: 452 129 648 Ft

A projekt összköltsége: 812 385 213 Ft, a támogatás intenzitása: 55,65%

A szerződött támogatás összegéből a MATE része: 158 121 974 Ft, a támogatás intenzitása: 100%

A projekt tartalmának részletes bemutatása:

A gombatermesztés során a gomba termés súlyához és térfogatához képest sokszoros mennyiségű és térfogatú letermett gomba komposzt keletkezik.A letermett gomba komposzt (LGK) mint melléktermék nagy térfogata és víztartalma miatt csak korlátozott földrajzi távolságra szállítható rentábilisan.
A gombatermelő válallkozások általános problémája az LGK kezelése, vagyis egy tápanyagban még dús anyag hatékonytalan hasznosíthatósága.Az erőművekben történő elégetés révén ez az értékes biomassza kikerül az élelmiszerláncból.Az LGK újrahasznosítása csak nagyon korlátozott mennyiségben oldható meg elsősorban a nagy térfogatból adódóan és abban lévő hatóanyagok alacsonyabb koncentrációja miatt, így a mezőgazdasági termelésbe történő visszaforgatása nem hatékony, egyéb iparok számára csak nagyon nyomott áron és korlátozott mennyiségben értékesíthető.
A letermett gomba komposzt ilyen formán történő kezelése a benne található hasznos tápanyagok és ásványi anyagok miatt igen nagy pazarlás.Ezeknek a tápanyagoknak a kivonása nem megoldott,kivonásuk lehetősége egy globális gomba iparági problémát oldana meg.
Ezen hasznos tápanyagok kivonásának egyik lehetősége a Bio-Fungi Kft, a MATE, és más szervezetek előzetes kutatásai szerint az LGK egyes rovar fajok lárváival való feldolgozása,amely során a rovarok a gomba komposztban lévő tápanyagokat elfogyasztják és további értékes anyagokká alakítják.
A LGK elfogyasztására hipotézisünk szerint csak nagyon kis számú rovar lárvája képes és alkalmas. Azok a fajok, melyek hatékonyan fogyasztják a gomba komposztot jellemzően nehezen szaporíthatóak, kutatásunk tudományos bizonytalansága részben, hogy kikísérletezzük azt a lárvafajt, amely az igen nagy mennyiségben keletkező gomba ipari melléktermékeket fel tudja dolgozni.
A gomba komposzt ilyen formán történő feldolgozására sztenderdizált moduláris konténeres rendszer kifejlesztése lehet alkalmas, ahol a termelő területekről izoláltan tud megtörténni a komposzt biológiai úton történő átalakítása. A technológia során plusz víz felhasználásra nincs szükség, a lárvák a vizet a gomba komposztból nyerik ki.
A konténeres rendszerrel ilyen módon történő gomba komposzt feldolgozás ezidáig egy nem létező láncszeme az iparágnak, amely lehetővé teszi, hogy a tápanyagok all in-all out tulajdonsággal a rendszeren belül maradjanak.
A konténeres rendszer az iparági szereplő méretéhez igazítva modulárisan bővíthető, bármekkora gombatermelő rendszer méretéhez igazítható.
A kifejleszteni tervezett lárvanevelő moduláris konténeres technológia input oldalán tehát a letermett gombakomposzt és a kikísérletezett körülmények között kiválasztott lárvák, míg az output oldalon a letermett gombakomposzttal felnevelt lárva, valamint lárva salakanyag található. A ilyen technológián felnevelt lárvából lárvafehérje állítható elő, amely az említett visszamaradt lárva salakanyaggal megfelelő arányban vegyítve adhatja az új gombák termesztésének közegeként szolgáló új gombakomposzt alapját. Így kerül vissza az LGK a körforgásba, és így ismét kezdetét veheti a gombatermesztés első, vagyis a gombanövekedés fázisa.
A várható túltermelés miatti lárva salakanyagot (lárvakomposztot) és fehérjét adott esetben értékesíteni kívánjuk a gombaipari, illetve egyéb mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplőknek.
A projekt keretében tervezett célunk tehát az LGK-t lárvákkal feldolgozó moduláris konténeres technológia kifejlesztése, mely technológia eredményeként (fehérje + salakanyag) létrejön a új gombatermesztési ciklus kiindulópontjaként és közegeként szolgáló gombakomposzt.
A gombatermelésben piacvezető Bio-Fungi Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem konzorciumában megvalósuló kutatás számos lehetséges növény kultúra és első sorban a gombatermesztés vonatkozásában vizsgálják a technológia eredményeinek felhasználhatóságát. Minden növénytermesztési kísérlet szigorú kutatási és vizsgálati rend szerint történik, amelynek főbb paramétereit a 36/2006-os (V. 18.) FVM rendelet szabályozza.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem cél szerinti tevékenysége közhasznú, alapvetően oktatás. Célja továbbá független tevékenységként végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés, vagy e tevékenységek eredményeinek oktatás, közzététel vagy tudástranszfer útján széles körben történő terjesztése. Az Egyetem bár gazdasági tevékenységet végez, az nem szükséges a kutatási szervezet működéséhez, gazdasági tevékenységének aránya pedig jóval 20% alatt marad. A 2021-es évet alapul véve a vegyes és vállalkozói bevételeinket is összeszámolva ez az arány az összesen bevételhez képest is csak 9,015%. Mivel az Egyetem távoli célja továbbra is a magyar mezőgazdaság irányításában világszínvonalú képzések nyújtása, ezért ezen arány nagy fokú növekedésével, amely megközelítené a 20%-os arányszámot nem kalkulál a projekt során.

A projekt kezdési dátuma: 2022.05.01.

A projekt befejezési dátuma: 2025.03.23.

Projekt nyitórendezvény 2022.06.03. MATE-Budai Campus, Díszterem