GINOP-2.2.1-18-2020-00031

GINOP-2.2.1-18-2020-00031

Determináns, hiperintenzív baromfi-hústermelő fajok fehérje és aminosav ellátásának optimalizálása emészthető táplálóanyag alapon, in line eljárással az immunkompetencia javításával.

A projekt azonosító száma:

GINOP-2.2.1-18-2020-00031

Kedvezményezett neve
(Konzorcium vezető) :

Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.

Konzorciumi tagok:

Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem

A projekt címe:

Determináns, hiperintenzív baromfi-hústermelő fajok fehérje és aminosav ellátásának optimalizálása emészthető táplálóanyag alapon, in line eljárással az immunkompetencia javításával.

A szerződött támogatási összeg:

406 033 049

A támogatás mértéke:

43,37%

MATE támogatási összeg:

101 303 305

MATE támogatás mértéke:

100%

A projekt kezdete:

2020. 02. 01.

A projekt befejezési dátuma:

2023. 08. 31.

A projekt tartalmának bemutatása:

A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. és a Kaposvári Egyetem (amelynek jogutódja a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa) által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program által 406,03 millió forint európai uniós támogatást nyert kutatás-fejlesztési projektjének megvalósítására. A fejlesztés nagymértékben hozzájárult a precíziós takarmány-előállítás megvalósításához. A valós idejű beavatkozást lehetővé tevő gyorsvizsgálati technológia (in-line NIR) alkalmazása a takarmánygyártás folyamatában elősegíti a precíziós elven alapuló, az állatok tényleges táplálóanyag igényét kiszolgáló takarmánykeverékek gyártását, valamint a termékelőállítás környezetterhelésének csökkentését is. A program célja volt továbbá olyan takarmányozási stratégiák kidolgozása brojlercsirkék és pecsenye kacsák részére, amik hozzájárulnak a hústermelés hatékonyságának javításához, miközben csökkentik a baromfi előállítás gyógyszerfelhasználását és ezzel segítik a fogyasztói bizalom növelését. 
A kutatás során a MATE KC összesen 6 kísérletsorozatot állított be, melyek közül 4 a brojlercsirkék és pecsenye kacsák korai takarmányozásának hatékonyságát vizsgálta, további 2 kísérlet a pecsenye kacsák nevelése során etetett takarmányok optimalizálását szolgálta. 
Vizsgálatainkban korai takarmányozással biztosított speciális aminosavak, metionin és treonin hatását vizsgáltuk a madarak növekedési és hízlalási teljesítményére, vágóértékére. A vizsgálatok kiterjedtek a tápcsatorna epithel szövetének értékelésére, valamint a szervezet immunvédelmét jelző paraméterek vizsgálatára. Mértük továbbá a szervezet antioxidáns kapacitását.  Eredményeink alapján a korai takarmányozási módszerek közül az azonnali takarmányhoz jutás biztosítja a madarak számára a legnagyobb teljesítményt. Az alternatív takarmányozási technikákkal biztosított, az in ovo metionin ellátás javíthatja a madarak általános immunkompetenciáját, míg az in ovo treonin kiegészítés támogatja a bélhám stuktúrális fejlődését és maturációs folyamatait.
A nevelés során etetett takarmányok optimalizálására két anyagcsere kísérletet állítottunk be. Az elsőben a pecsenye kacsák lizin szükségletét határoztuk meg a N-retenció és a madarak immunválasz készsége alapján. A N-forgalmi vizsgálatok eredményei arra engednek következtetni, hogy a pecsenye kacsák genetikai potenciáljának növekedése elsősorban a hízlalás második szakaszában fenntartott nagy fehérjebeépítő képességnek köszönhető. Az immunválasz készséget a takarmány lizintartalma nem befolyásolta. A szemes gabona etetése javasolható pecsenye kacsák esetében, mivel az kedvező hatású volt a kísérleti állatok takarmányfelvételére és N-visszatartására, valamint javította a takarmány energiatartalmának értékesülését.