OTKA K135824

A projekt tartalmának bemutatása:

A kutatócsoportunk által kifejlesztett új halszaporítási módszer lényege, hogy a spermiumok biológiai aktivitásukat megtartva hosszabb ideig „tárolhatók” a petefészek lebenyben az indukált szaporítás (vagy szaporodás) előtt, valódi külső megtermékenyítésű halfajokban. Íváskor (ovulációkor) ilyen esetben a gaméták együtt ürülnek és vízaktivációkor bekövetkezik az ivarsejt egyesülés, azaz a termékenyülés.  Ezt a lehetőséget nagyszámú előkísérlettel igazoltuk. A tervezett kutatómunka fő célkitűzése, hogy megismerjük ennek a folyamatnak a biológiai és élettani alapjait. Meghatározzuk, hogy a spermium sejt mennyi ideig képes károsodás nélkül megőrizni a termékenyítő képességét a petefészekben, mint inkubátorban, mi az optimális bevihető sperma mennyiség? Továbbá meg szeretnénk vizsgálni, hogy mi a szerepe az ovariális folyadéknak, létesül e kapcsolat a női és hímivarsejtek között a vízaktivációt megelőzően, illetve elképzelhető-e, hogy a petefészek primitív „méhként” is képes funkcionálni külső megtermékenyítésű halaknál is. Ennek a feltételezésnek alapja egy 2019 –ben megjelent tanulmány, mely szerint a külső termékenyülésű háromtüskés pikónál petefészken belüli sikeres embriógenezist figyeltek meg. A munka további eredménye, hogy mélyebb biológiai ismereteket szerzünk a halak ivarsejtjeinek fiziológiája terén, valamint a termékenyülés folyamatában (beleértve az embriógenezis kezdeti, vagy teljes folyamatát). A kutatási időszak végére számos új ismeretet szerzünk a külső és belső megtermékenyítésű halak élettani sajátosságairól, mely alapján evolúcióbiológiai következtetések is leszűrhetők.