OTKA K135294

A projekt tartalmának bemutatása:

Korunk jóléti, idősödő társadalmaiban leginkább fenyegető krónikus betegségek közül a legjelentősebbek között tartják számon a kardiovaszkuláris megbetegedéseket, illetve a kettes típusú a cukorbetegséget. Mindkét betegség kialakulásában ismerünk olyan kockázati tényezőket melyek összefüggésbe hozhatók a táplálkozással. Ilyen például a szervezet túlzott zsír és cukor terhelése. Ez a terhelés triviális módon csökkenthető a fogyasztás mérséklésével, illetve ezt kiegészítendő a fenti tápanyagok biológiai hasznosulását mérsékelni képes bioaktív alkotók együtt fogyasztásával. Ezen alkotók általunk vizsgálni kívánt egyik hatásmódjának lényege, hogy azonos mértékű tápanyagbevitel esetén, az emésztőrendszer kulcsenzimeire hatva akadályozzák a hatékony emésztést, így mérsékelve egyes összetett szénhidrátok és zsírok szervezet számára hozzáférhető és így hasznosítható formákra történő átalakítását. Létezik ez EU-ban is engedélyezett olyan gyógyszerhatóanyag, melynek hatásmechanizmusa a fenti megközelítésen alapul. Kutatásunk célja azonban, hogy természetes táplálékként elfogyasztott bioaktív hatóanyagok ilyen jellegű hatását vizsgáljuk. A természetes összetevők emésztésre gyakorolt hatását, nemzetközileg elfogadott konszenzusos humán emésztésszimulációs modell segítségével vizsgáljuk. Így lehetővé válik valódi élelmiszerek és ezekkel együtt fogyasztott bioaktív ágensek kölcsönhatásának realisztikus környezetben történő vizsgálata, mely által pontosabb képet kaphatunk a növényi bioaktív hatóanyagokhoz társított, de táplálkozási szempontból valósnak tekinthető környezetben csak ritkán igazolt jótékony hatásokról. Fontos megválaszolandó kérdés továbbá, hogy egy adott bioaktív alkotót tartalmazó élelmiszer elfogyasztásának van-e hatása más makrotápanyagok emésztési folyamataira? Az általunk alkalmazott megközelítéssel vizsgálhatóvá válik például egy lipázgátló bioaktívot tartalmazó élelmiszer, vagy étel fehérjeemésztésre gyakorolt hatása vagy az élelmi rostok befolyásoló képessége. A feltételezés az, hogy valódi humán táplálkozási körülmények között, amikor nem csupán a célenzim és a bioaktív ágens, hanem számos alkotó (makro- és mikrotápanyagok, többféle enzim) együtt van jelen és sajátos kémiai körülmények (pH, hőmérséklet, ionerősség) uralkodnak és speciális mikrostruktúrák jöhetnek létre, a megfigyelhető hatás jóval kevésbé egyértelmű és számos – egyéb makronutriensekre gyakorolt - járulékos hatást von maga után. Kérdésként merül fel, hogy egy valódi élelmiszer emésztését modellező rendszerben kialakuló komplex összetételű emésztőfolyadékban vajon képes-e egy-egy táplálkozási szempontból releváns mennyiségben jelen lévő bioaktív ágens a hatását olyan hatékonysággal kifejteni, hogy a gátolt célenzim által termelt termék mennyiségében szignifikáns különbség mutatkozzék meg? Eredményeink hozzásegíthetnek az egészség és a táplálkozás közötti összefüggésekről pontosabb, tudományos igényű bizonyítékokat gyűjtsünk.