GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00164

A projekt tartalmának bemutatása:

Az ún. „loser cow syndrome” (elveszett tehén) közismert jelenség és a 300-nál több szarvasmarhát tartó tehenészetek mindegyikét érinti. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy a nagy állatlétszámmal dolgozó gazdaságokban az egyedi gondozás és megfigyelés lehetősége korlátozott, így a beteg, vagy éppen valamilyen rutinszerű beavatkozást igénylő (sánta állat körmözése, mesterséges termékenyítés, nehezen ellő tehén szülészeti segélynyújtása) állatot gyakran nem veszik észre a tulajdonosok a munkaerő hiánya, vagy annak szakképzetlensége miatt. Bár a jelenleg piacon elérhető precíziós állattartási rendszerek kisebb-nagyobb sikerrel áthidalják ezt a problémát, hőség-időszakban a legtöbb, aktivitásmérésen vagy az állatok testhőmérsékletének mérésén alapuló rendszer nem igazán hatékony, ugyanis hőstressz alkalmával az állatok viselkedési mutatói (mozgási aktivitás, szociális viselkedés, lépések száma) megváltoznak, ezért ezen eszközök gyakran téves pozitív riasztást küldenek a felhasználónak egyes események kapcsán.
Konzorciumban megvalósuló projektünkhöz az „egészséges állat, egészséges élelmiszer” megközelítés adta a motivációt. A precíziós állattartásban jelenleg piacon elérhető, az állatok egészségét monitorozó és gazdaságilag jelentős események (pl. ivarzás, ellés, termelést és állatjóllétet veszélyeztető akut/krónikus betegségek) bekövetkezését jelző döntéstámogató rendszerek – korábbi kutatási tapasztalataink és a szektorban tevékenykedő partnereink véleménye szerint – állatjólléttel kapcsolatos (azt olykor veszélyeztető) és működési hiányosságokkal küzdenek. 
Rendszerünk alapja a szívritmus és szívritmus-változékonyság elemzésén alapuló, élethosszon át tartó stressz-monitoring, amelyre eddig nem találtunk példát, sem fejlesztési törekvést. Tervezett rendszerünk emellett az állat testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és pozícióját fogja mérni, és nagy mennyiségű adat elemzésén alapulva képes az ivarzás és az ellés megbízható előrejelzésére (hőstressz-időszakban is), a betegségek akut szakaszban történő felismerésére, és a világon egyedülállóan az aktuális stresszállapot validált szívműködési mutatókkal történő folyamatos, élethosszon át tartó monitorozására. Az adatgyűjtés és -továbbítás terveink szerint egy, az állat fülében elhelyezhető szenzortól modern, vezeték nélküli kommunikációs megoldással jut el a központi adatgyűjtő egységhez, ahol az elemző algoritmusok segítségével azt a gazda számára használható információvá alakítjuk és könnyen kezelhető, felhasználóbarát felületen jelenítjük meg. Emellett a rendszer képes lesz egyedi, mélyebb és prediktív elemzésekre, amely egy magasabb szintű hozzáadott értéket képvisel, ugyanis a jelenleg hozzáférhető rendszerek nem adnak választ a mezőgazdasági szereplőket érintő egyik legfontosabb kérdésre: „Mit várhatunk a holnaptól?”. A termék és a hozzá kapcsolt felhő alapú szolgáltatás értékesítése terveink szerint hazai és nemzetközi disztribútori hálózaton keresztül történik majd.
A projekt során fejleszteni szándékozott rendszerre az egész világon, minden tejelő szarvasmarhatartással foglalkozó üzemben szükség van, hiszen, a klímaváltozás minden olyan országot érint, ahol szarvasmarhatartásra épülő állatitermék-előállítás folyik. Külön kiemelendő, hogy K+F megoldásunkkal a felhasználó a mesterséges termékenyítések hatékonyságát s ezáltal a gazdaságilag legfontosabb szaporasági mutatók hatékonyságát is képes lesz növelni hőstressz időszakban. Az egyes növendék korban, ellés körüli időszakban és a laktációs termelés csúcsán jelentkező megbetegedések állatjóllétre, reprodukciós teljesítményre és termelésre gyakorolt negatív hatásait folyamatos, egész életen át tartó stressz- és betegségdiagnosztikával tudjuk majd csökkenteni, ennél fogva a szaporodásbiológiai menedzsment és az általános állategészségügy és állatjóllét a projekt által célzott állományokban hatékonyabb lesz.